Természeti értékeink

Nagykökényes község a Cserhátalja kistájon helyezkedik el, gyönyörű természeti környezetben. A terület 128 és 350 m közötti tszf-i magasságú, 40%-ban közepes, 60%-ban alacsony, enyhén DK-nek lejtő dombság. Geomorfológiailag a Cserhát hegyláb felszíneként értelmezhető. A felszín ÉNy-DK-i irányú, szerkezetileg előrejelzett aszimmetrikus völgyekkel keskeny, hosszú, DK felé szélesedő völgyközi hátak rendszerére tagolt.
A kistáj növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a Kosdi-dombság kistájjal teljes mértékben megegyezik. Legjellemzőbb potenciális erdőtársulásai a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a cseres molyhos tölgyesek (Quercetum pubescenti-cerris lithospermetosum), a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti roboris), valamint a keményfa ligeterdők (Fraxino pannonicae-Quercetum roboris). Napjainjban számos helyen kultúrakácosok (Robinietum pseudoacaciae) is találhatók. Jelentékeny felületi kiterjedésben löszpusztagyepek (Salvio-festucetum sulcatae) borították a felszínt, amelyek maradványai még napjainkban is fellelhetők.

A csekély felületű erdőgazdasági területeket középkorú keménylombos erdők borítják, amelyek évi folyónövedéke átlagosan 3,2-3,5 m /ha. A mezőgazdasági kultúrák közül a búza (25-28 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha), a cukorrépa (200-350 q/ha) és az alma (40-60 q/ha) termesztése emelhető ki.
Mindezek mellett az egyik leginkább védelemre javasolt és természeti értékként fellelhető terület a Dessewffy-kúria mellett található park. Erinek a parknak a kiterjedése igen kicsi, mégis különleges hiszen időskorú fák alkotják. A parkról készült fényképek a 4. sz. mellékletben találhatók. A park egyik figyelemre méltó és feltétlenül védelemre érdemes fája egy öreg juharfa, amely hatalmas lombkoronájával impozáns látványt nyújt. Találhatunk továbbá hársfát, —         vadgesztenyét is, melyek szintén megérdemlik a védelmet.
Javasoljuk, hogy a parkot bővítsék ki – amennyiben erre lehetőség van – így a fiatal egyedek telepítésével nem csak a területét lehet megnövelni, hanem egyben biztosítottá válhat a tartós fennmaradása is a kertnek. Szükséges lenne a száradófélben lévő, helyenként veszélyes egyedeket eltávolítani.
A telepítés során javasoljuk túlsúlyosan olyan fajok kiválasztását, melyek a makrotérség flórájának őshonos egyedei között megtalálhatók, így természetvédelmi érdekek is teljesíthetők. Természetesen szakember irányítása mellett néhány nem őshonos faj telepítése is elfogadható, de ebben az esetben számolni kell azzal, hogy ezek a taxonok esetlegesen intenzívebb gondozást és nagyobb odafigyelést igényelnek, hiszen számukra ezek a környezeti feltételek csak részben egyeznek meg saját igényeikkel. 

Eger város Urbanisztikai Bizottsága – hasonló indokok alapján 1994-ben rendelettervezetet nyújtott be Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének, amelyben javasolják az Érsekkert helyi védelem alá helyezését. Javasoljuk hasonló módon a kultúrház parkját is helyi védelem alá helyezni. Az érsekkert védetté nyilvánításáról szóló rendelettervezetet a 3. számú melléklet tartalmazza.