Hónap: <span>2019 február</span>

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól

Magyarország ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik. A vízkészlet véges természeti erőforrás, melyet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és az után pótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. Ma Magyarországon a fenntartható vízgazdálkodást jelentősen veszélyezteti az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutak nagy száma. Egyes becslések szerint a kutak 80-90%-át építik a szükséges engedélyek és nyilvántartásba vétel nélkül, amellett, hogy a szükséges jogosítványokkal nem rendelkező kútfúrók nem kis hányada szakmai felkészültség és megfelelő felszerelés hiányában nem képes szakszerű munka elvégzésére.

Az illegálisan készített kutak jellemzően két csoportra oszthatók:

  • a háztartási vízigényt kielégítő – ide tartozóan jellemzően a házi kertek locsolási céljára létesített – kutak,
  • a mezőgazdasági öntözés céljára létesített kutak.

E kutak közül a háztartási vízigényt kielégítő talajvízkutak – beleértve a házi ivóvízigény kielégítésére szolgáló sekély mélységű vízi létesítményeket is – tartoznak a jegyző engedélyezési hatáskörébe.

A témával kapcsolatos bővebb információ itt letölthető.

 

Tájékoztató – lomtalanítás

A Szelektív Nonprofit Kft. tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy Nagykökényes településen 2019. március 01-én, reggel 7 órától lomtalanítást szervezünk.

Kérjük a Tisztelt Lakosságot, hogy az alábbi tájékoztató szerinti, feleslegessé vált hulladékot az adott napon reggel 7 óráig helyezze ki az ingatlan elé, úgy, hogy ezzel a közlekedés biztonságát ne zavarja, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, ne járjon baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével.

A lomtalanítást csak magánszemélyek vehetik igénybe, intézményektől, közületektől és gazdálkodó szervezetektől a hulladékot nem szállítjuk el.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az időben ki nem kihelyezett hulladékért nem áll módunkban visszamenni!

Bővebb információ itt olvasható.

Bűnmegelőzési hírlevél

Biztonságos Internet használat III. – 2019 február

Az internet terjedésével nemcsak az elénk táruló lehetőségek kiaknázását kell megtanulnunk, hanem a követendő magatartást is. A virtuális világban éppúgy érvényesek az „illendőségi” és egyéb magatartási szabályok, mint a való világban, továbbá éppen úgy adódnak veszélyhelyzetek is, amelyek kellő odafigyeléssel, egészséges bizalmatlansággal, tudatos Internet használattal megelőzhetők.
A netikett szó az angol “netiquette” (network etiquette) magyarosított formája, és az internetes kommunikáció – e-mail küldés, a közösségi médiában történő kommunikáció (Facebook, Twitter, fórumok, stb) általános illemszabályait rögzíti. Ezek a szabályok csak ajánlottak, de a jobb, élhetőbb internet érdekében érdemes betartani a következőket:

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség lakossági tájékoztatója

A bel- és külterületi tüzek megelőzése

Az elmúlt években a tavaszi munkákkal összefüggésben – többek között a lakosság széleskörű tájékoztatásának köszönhetően – Kirendeltségünk területén a tűzesetek száma csökkent, és nem történt jelentősebb kiterjedésű káreset.

Azonban, az elmúlt napokban a bel- és külterületi gaz és kerti hulladék égetés miatt megnövekedett a tűzesetek száma. Hatóságunk valamennyi esetben felhívta a terület tulajdonosának a figyelmét az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) bel-, és külterületi égetéssel kapcsolatos szabályainak betartására, illetve a külterületi ingatlanok vonatkozásában hatósági eljárást indított, mely bírsággal zárult.

Az OTSZ alapvetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingatlanok esetében.

Az anyagi javakat is veszélyeztető belterületi és nagy kiterjedésű külterületi tűzesetek megelőzése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi jogszabályokat!

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendelete szerinti időpontokban és feltételekkel lehetséges.

Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfelelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz tovább terjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz tovább terjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az illetékkel ellátott kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (jelen esetben a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”. Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Figyelje a katasztrófavédelem honlapját! Amennyiben az adott területen tűzgyújtási tilalom került elrendelésre, abban az esetben tilos irányított égetés végzése, a szabadban történő tűzgyújtás az erdők területén!