A Múltból a Jövőbe Alapítvány 2013 óta foglalkozik magyar történelmi ismeretterjesztő és hagyományápoló tevékenységgel, hogy ezáltal is erősítse nemzeti identitásunkat, amelyre igazán nagy szükség van a 21. század rohamosan globalizálódó és uniformizálódó világában. A magyar királyi sátor rekonstrukciójával a középkor világát akarjuk kicsit közelebb hozni a mai kor emberéhez, hogy ne csak könyvekből és a képernyőn keresztül, hanem élőben is megismerkedhessen a több száz évvel ezelőtti világgal. A királyi sátor megépítésének konkrét ötletét az adta, hogy a középkori magyar országgyűléseknek 1277 és 1540 közötti időszakban otthon adó Rákosmező központi helyszínét, a Királydombot – azt a helyet, ahol az országgyűlésre kilátogató király sátra állt – 2020-ban a Magyar Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította, s szerettük volna, ha ez a szimbolikus építmény – a király sátra – nem csak a törvényben, hanem a való mivoltjában is megjelenne.
A középkori magyar királyi sátor konkrét kinézetéről nagyon kevés forrás szól. A Képes Krónika IV. (Kun) László király halálát sátorban ábrázolja. Ennek a sátornak kör alakja volt, csúcsos teteje és kívülről a királyi címer díszítette. A Thuróczy-krónikában I. András király szintén hasonló, kerek, csúcsos tetejű sátorban trónol. A sátornak erősnek, az időjárás viszontagságait jól viselő anyagnak kellett lennie. A sátor anyaga lenvászon volt, rekonstruált utódjáé pedig impregnált lenvászon, ami még ellenállóbb a környezeti hatásokkal szemben. Az építést, bontást és a szállítást középkori hagyományőrzők végzik. Az alapítvány által készíttetett sátor a régiekhez hasonlóan 80 m2 alapterületű és 10 m magas. Elkészítése nem kis befektetés volt, mint ahogy az sem, hogy elszállítsuk és felállítsuk a Kárpát-medence különböző rendezvényein. Mindez a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg, s szándékunk szerint a jövőben is minél több olyan, történelmet idéző, hagyományőrző rendezvényre szeretnénk elvinni, ahol az ismeretterjesztés és a nemzeti önazonosság építése a cél.
