News

Állatok világnapja

Életünkben meghatározó szerepet játszanak a házi- és haszonállatok. E kapcsolat hívja fel a figyelmet az Állatok Világnapjára, amit Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének emlékére október 04-én tartanak. Assisi Szent Ferenc élete során azt hirdette, hogy nem csak embertársainkat kell szeretnünk és tisztelnünk, hanem mindent, ami körülvesz, legyen az akár élő, akár élettelen.

Az Állatok Világnapjának célja, hogy ember-állat barátságot megerősítse és felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára, hiszen az állatok nem csak boldogabbá teszik életünket, de segítik is mindennapjainkat. Az állatok amennyire társai az embernek, legalább annyira kiszolgáltatottak is gazdáiknak.

A hírlevél ITT olvasható.

A magyar királyi sátor Nagykökényesen

A Múltból a Jövőbe Alapítvány 2013 óta foglalkozik magyar történelmi ismeretterjesztő és hagyományápoló tevékenységgel, hogy ezáltal is erősítse nemzeti identitásunkat, amelyre igazán nagy szükség van a 21. század rohamosan globalizálódó és uniformizálódó világában. A magyar királyi sátor rekonstrukciójával a középkor világát akarjuk kicsit közelebb hozni a mai kor emberéhez, hogy ne csak könyvekből és a képernyőn keresztül, hanem élőben is megismerkedhessen a több száz évvel ezelőtti világgal. A királyi sátor megépítésének konkrét ötletét az adta, hogy a középkori magyar országgyűléseknek 1277 és 1540 közötti időszakban otthon adó Rákosmező központi helyszínét, a Királydombot – azt a helyet, ahol az országgyűlésre kilátogató király sátra állt – 2020-ban a Magyar Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította, s szerettük volna, ha ez a szimbolikus építmény – a király sátra – nem csak a törvényben, hanem a való mivoltjában is megjelenne.

középkori magyar királyi sátor konkrét kinézetéről nagyon kevés forrás szól. A Képes Krónika IV. (Kun) László király halálát sátorban ábrázolja. Ennek a sátornak kör alakja volt, csúcsos teteje és kívülről a királyi címer díszítette. A Thuróczy-krónikában I. András király szintén hasonló, kerek, csúcsos tetejű sátorban trónol. sátornak erősnek, az időjárás viszontagságait jól viselő anyagnak kellett lennie. A sátor anyaga lenvászon volt, rekonstruált utódjáé pedig impregnált lenvászon, ami még ellenállóbb a környezeti hatásokkal szemben. Az építést, bontást és a szállítást középkori hagyományőrzők végzik. Az alapítvány által készíttetett sátor a régiekhez hasonlóan 80 m2 alapterületű és 10 m magas. Elkészítése nem kis befektetés volt, mint ahogy az sem, hogy elszállítsuk és felállítsuk a Kárpát-medence különböző rendezvényein. Mindez a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott megs szándékunk szerint a jövőben is minél több olyan, történelmet idéző, hagyományőrző rendezvényre szeretnénk elvinni, ahol az ismeretterjesztés és a nemzeti önazonosság építése a cél.