Vadfajok belterületen – a megjelenés és betelepedés biológiai okai

Amikor az utcákon sétáló, kertekben megjelenő őzet, rókát, vaddisznót meglátja valaki, két gondolat merül fel. Az egyik, hogy ez egy ritka, abnormális dolog, a másik, hogy ez természetes, hiszen sok olyan élőhelyi lehetőség van, amit egy jól alkalmazkodó faj, ki tud használni.

A betelepedések általános okai:

• kedvezőbb mikro klimatikus feltételek – elsősorban télen jobb túlélési lehetőséget kínálnak
• táplálékforrások
• zavartalan búvóhelyek
• ragadozók és versenytársak hiánya vagy kisebb gyakorisága
• a véletlen: valamely utat, patakot követve jutnak be a lakott területre, majd ott kényszerülnek a túlélésre.

Az egyes fajok élettani rugalmassága az örökletes sajátosságok közé tartozik. Némelyik állatfaj még akkor is elhagyja vagy elkerüli a megzavart élőhelyet és az emberi települést, ha bőségesen talál ott táplálékot. Ezek a szűk tűrésű fajok elvándorolnak, kiszorulnak, beszűkült életterükben próbálnak stabil populációt fenntartani, vagy egyszerűen lecsökken az egyedszámuk (pl. vadmacska)

A tág tűrésű fajok könnyen alkalmazkodnak a civilizált körülményekhez, és még a gépek zúgása, a kutyaugatás, a folyamatos emberi jelenlét ellenéri is jól érzik magukat, szaporodnak, és sokszor okoznak bosszúságot kártételükkel.

Az emberi környezet nagyobb befolyást gyakorol a fajdiverzitásra, mint az egyedszámra. Vagyis kevesebb faj nagyobb egyedszámban van jelen lakott területen. A jelenség mindenhol megfigyelhető, éghajlattól, kontinenstől függetlenül. Minden városban hasonló fajok jelennek meg.

A városok hasonló terjeszkedése, a természetes élőhelyek fogyatkozása, a művelés alá vont földek megegyező kezelése ugyanazoknak a fajoknak kedvez (csótány, varjú, patkány, mosómedve, vörös róka, szarvas)

Falvainkat, különösen télen, szívesen keresi fel róka, görény vagy nyest a baromfi ólakban és környékükön található élelemért. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezek a ragadozók nemcsak zsákmányszerzés céljából keresik fel az emberi környezetet, hanem letelepednek és szaporodnak is, azzal együtt, hogy baromfitartásról a legtöbb helyen már régen nincsen szó…

A rigók, fülemülék, mókusok nélkül már nehezen tudjuk elképzelni lakóhelyünket. Nem szeretjük, de tudjuk, hogy, hogy egerek, patkányok, csótányok élnek körülöttünk, melyek ellen minden lehetséges eszközzel küzdünk. A megjelenő vadászható fajok által okozott problémák pedig a jelenlegi jogszabályi környezetben szinte megoldhatatlannak tűnnek. Az átlagos városlakók nem tudják, hogy egyes fajok miért jelennek meg a kertjükben, és hogyan kezeljék őket.

A tudományos vizsgálatok segítségével megismerhetjük a betelepedés, megjelenés, károkozás legfontosabb okait. Ennek alapján lehet sikeres védekezési, kezelési, gazdálkodási stratégiát végrehajtani. Ehhez viszont megfelelő, a munkát lehetővé tévő, támogató jogi környezetre van szükség.

Prof. Dr. Heltai Miklós
Szent István Egyetem,
Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő